Kedves szülők!
A gyerekek arcán először ijedtséget láttunk, hogy mégsem az álomvárosba, Tijuanába jutottak el, de készségesen beleegyeztek abba, hogy maradnak néhány napot. Az esti tábortűzre készülve épp fát gyűjtenek, és szálláshelyük szépítésén ügyködnek.
A
gyerekek kirándulós busza egy kicsit eltévedt. Pontosabban, nem
volt hajlandó elvinni őket Tijuana városába, mivel az út
keresztül vezetett volna Ijuana városán. A helyi buszos Ijuana
kapui előtt leszállíttatta az utasokat, akiket a bolond Sancho
vezetett el városkánkba. A város szinte kihalt, már csak néhány
lakos él itt, akik becsábították a gyerekeket, és letelepítették
őket. Segítségül kérve az új lakosokat, hogy Ijuana városát
felszabadításák az átok alól. De az átokról a falu lakóinak
különböző véleményei és elképzelései vannak, sehogy sem
tudnak megegyezésre jutni. Az átok nagyon-nagyon régóta súlytja
a szinte kihalt várost, és nem tudni a pontos okát, hogy miért
is. Ebben kértük a gyerekek segítségét.
A mai napon
felépítették lakóhelyeiket és megkapták saját szerszámaikat,
amelyek segítségével hozzájárulhatnak majd a város
fejlesztéséhez és építéséhez. A gyerekeket a városban Don
Carlos, a falu vezetője fogadta, miközben kaptak egy kis belátást
a falu életébe. (Azért csak „falu“,
mivel már csak tíz lakos él itt a városban). Mexikói mariachik
zenéltek az utcán, a konyhán éppen csilisbabot főztek a falu
öregének. Pedro, Amigo és José pedig néhány kaktuszt fűrészelt
kulturáltabb alakra.
Dolóres, a természetgyógyász sámán pedig épp Rodrigót
gyógyította paprikával és füstölővel.
A gyerekek arcán először ijedtséget láttunk, hogy mégsem az álomvárosba, Tijuanába jutottak el, de készségesen beleegyeztek abba, hogy maradnak néhány napot. Az esti tábortűzre készülve épp fát gyűjtenek, és szálláshelyük szépítésén ügyködnek.
Hideg éjszakára készülünk ma éjjel. Mindenki ponchóban és szombréróban szaladgál a réten.
Holnap ismét jelentkezünk!
Vétel.
kangi
kangi
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése